Vérnyomáscsökkentő gyógyszerek
A vérnyomáscsökkentő gyógyszerek (más néven antihipertenzív szerek) a magas vérnyomás betegség kezelésére szolgáló gyógyszerek.
Főbb vérnyomáscsökkentő gyógyszercsoportok[1]
[szerkesztés]Gyógyszercsoport neve | Mikor javallt | Mikor ellenjavallt | Magyarországon forgalmazott gyógyszerek |
---|---|---|---|
ACE-gátlók (angiotenzin-konvertáló enzim gátlók) |
szívelégtelenség, bal-kamrai működészavar, szívinfarktus után, koszorúérbetegség, érelmeszesedés, 1-es típusú cukorbetegség | terhesség, magas káliumszint, veseartéria-szűkület | |
ARB-k (angiotenzin II-receptor-blokkolók) |
szívelégtelenség, 2-es típusú cukorbetegség, veseműködés zavarai, bal-kamra-túlnövekedés, sztrók megelőzés | terhesség, magas káliumszint, veseartéria-szűkület | |
β-blokkolók (béta-receptor-blokkolók) |
angina, szívinfarktus utáni állapot, infarktus utáni állapot, infarktus miatt kialakult bal-kamrai zavar | asztma, COPD, pitvar-kamra átvezetési zavar a szívben | |
kalcium-csatorna-blokkolók (dihidropiridin típusú, nem dihidropiridin típusú) |
angina, idős kor, ún. izolált szisztolés hipertónia, terhesség 2-3 szaka, végtagi érbetegség | szívinfarktus, instabil angina | |
diuretikumok (tiazid típusú vizelethajtók) |
szívelégtelenség, idős kor, izolált szisztolés hipertónia | köszvény, zsíranyagcsere zavar | |
egyebek (imidazolin receptor antagonisták, centrális alfa-gátlók, direkt-hatású értágítók) |
terhesség | II.-III. fokú pitvar-kamrai átvezetési zavar, májbetegség, billentyű elégtelenség |
A vérnyomáscsökkentő gyógyszerek csoportosítása hatásmódjuk alapján
[szerkesztés]Nátriumürítést fokozó vizelethajtók
[szerkesztés]- tiazidok
- kacsdiuretikumok
- káliummegtakarító diuretikumok
Szimpatikus rendszert gátló szerek
[szerkesztés]A központi idegrendszeri vérnyomás-szabályozást befolyásoló szerek
[szerkesztés]- nyúltagyi központra hatnak:
- centrális alfa- és szerotoninreceptorra hatnak:
- agytörzsi imidazolin receptorra hatnak:
A perifériás szimpatikus tónust csökkentő szerek
[szerkesztés]- ganglionbénítók:
- adrenerg neuronbénítók:
Receptorblokkolók
[szerkesztés]- alfa blokkolók:
- alfa és szerotoninreceptorgátlók:
- alfa és béta blokkolók:
- béta blokkolók:
A renin-angiotenzin rendszer aktivitásának gátlói
[szerkesztés]Értágítók
[szerkesztés]- simaizom elernyesztők:
Kalciumcsatorna-gátlók
[szerkesztés]A magas vérnyomás kezelésekor figyelembe veendő társbetegségek
[szerkesztés]Cukorbetegség
[szerkesztés]A 2-es típusú (nem inzulinfüggő) cukorbetegek esetén a hipertónia kezelését nem gyógyszerekkel ajánlott kezdeni, hanem életmód-rendezéssel: a testsúly és a sóbevitel lehetséges csökkentése akár önmagában elegendő lehet pl. az I. fokozatú magas vérnyomás megszüntetésére. 1-es típus esetében ACE-gátlók, ARB-k segítségével elkerülhetőek a vesét érintő szövődmények.
Veseműködési zavarok (nefropátia)
[szerkesztés]A vese védelme alapvetően fontos, mert a magas vérnyomásos betegek többsége szenvedhetett valamilyen szintű vesekárosodást.
Agyi keringési zavarok
[szerkesztés]A sztrók kockázatát ‒ úgy tűnik ‒ a kalcium-antagonisták kissé jobban csökkentik, valamint a vizelethajtók.
Idős kor
[szerkesztés]Az erek (főként artériák) fala a meszesedés révén egyre merevebbé válik, jellemző a már említett izolált szisztolés hipertónia, tehát csak a szisztolés (kilökési) vérnyomásérték magas. Időseken különösen fontos a gyógyszeradás fokozatossága, és figyelni pl. felkeléskor az ortosztatikus vérnyomásesésre.
Amennyiben a gyógyszeres kezelés nem hatékony
[szerkesztés]Amennyiben a gyógyszeres kezelés ellenére nem normalizálódik a hipertónia, az orvos előtt több lehetőség is nyitva áll:
- növelhető a gyógyszer dózisa (csak olyan esetekben érdemes, amikor bizonyított, hogy a nagyobb dózis hatása is nagyobb)
- gyógyszerváltással lehet élni, ha a szokásos dózis nem hatékony, vagy a beteg a mellékhatásokat rosszul tolerálja
- kombinációs kezelést lehet alkalmazni (ez a leggyakoribb módszer): egyetlen gyógyszerrel a betegek nagy részének vérnyomása nem rendezhető, és a mellékhatások dózisfüggőek, ezért érdemes kombinációt adni, mert a vérnyomás több támadásponton jobban befolyásolható, és a kisebb dózisokkal a mellékhatások is jobban elkerülhetőek. Ez lehet ún. fix kombináció, amikor egy gyógyszerben eleve két hatóanyag van, pl. ACE-gátló és vízhajtó.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Orvostudományi Értesítő, 2016/89(2) 70. oldal
Az itt található információk kizárólag tájékoztató jellegűek, nem minősülnek orvosi szakvéleménynek, nem pótolják az orvosi kivizsgálást és kezelést. A cikk tartalmát a Wikipédia önkéntes szerkesztői alakítják ki, és bármikor módosulhat. |